Igen, pont így. Ülj az arcomra. Szemből, térdelj fölém, markolj a hajamba, és húzd magadba a számat. Ne csak azt kúrd, az egész arcomat szeresd, képzeld azt, mintha egy másik csaj punciját kéne így megkúrnod, hogy neki is jó legyen, és érezze. És derengjen, hogy amit most teszel velem, azt vissza fogod kapni. Előbb-utóbb te is szájba leszel kúrva, és azt akarom, hogy élvezzed, ahogy én most téged. Töröld belém a bánatodat, a fáradtságodat, támaszkodj a homlokomra, hogy ne mozogjon a fejem, és csak te mozogj. Élvezd, ahogy egyre több helyen fényes a szám körül, de már lassan a szemem is. Nevess, bókként nyeld le, hogy verem közben, mert izgat a látványod, és imádom, ahogy a szépségesből átszellemült élvezkedő kis tehetetlen kurva lesz, aki szétbassza az arcomat, mintha ott sem volnék. Én is úgy verem, mintha itt sem lennél. Persze tudom, hogy itt vagy. De egyszerűen mindenhez közöd van, amihez úgy gondoltam, hogy csak nekem van közöm. És úgy tolod a számba, ahogy neked jó. Szinte a homlokomon érzem a forró pinádat, ahogy a seggedet törlöd a számba. Szeretem, hogy szereted. Ahogy 20 évesen még felsszisszentél, ha belenyaltam, aztán annyi évig élvezted, hogy felnőtt nőként már megremegtél, ha végighúztam rajta az ujjamat. Megváltoztál. És most már kinyalatod, és kéred, ami finom. Szégyentelen vagy. De így szerettelek meg. Csak a szépséget szerettem benned, amíg nem voltál ilyen. Most már azt az önző gonoszt is szeretem, ami el akar élvezni, akivel félrevonulsz a zuhanyba, és magadba folyatod, aki kicsomagolhatja a bőröndjéből a kis gondolatokat az agyadba, amíg a víz csurog a puncidra. Az önző gonosz, ami miatt masztizol, akiben a hiányzó gondolat van, az idegen kéz, aminek a markolására vágysz a sötétben, aki elveszi tőled, amit nem mersz, viszont akarsz adni. A vágy, ami erőszakkal udvarolja ki belőled, ami lenni akarsz, de közben vigyáz rád. Gyönyörködve köp le, szeretettel suttogva kurváz, és simogatva végez ki.
A zuhany vízével együtt testüregeidet és titkaidat járó gondolat akarok lenni benned. Akivel megosztod, hogy hol finom, és ott omlasz össze a hajamba kapaszkodva, a szám elé térdelve. És megint rájössz, hogy ugyan én voltam a kurva, de te alázkodtál meg. És így egyformák vagyunk, mégis visszavágót akarsz. De nem most, most már kiléptél a fényre, leléptél a szakadékba, ülsz az arcomon, és megtaláltad azt a pontot, ahol a legjobban benned tudok lenni, és minden izmoddal ott tartod magad a számon. Minél tovább maradsz, annál kevesebb erőd marad. Ha ennél jobban folynál, én akkor is innálak, imádlak, ahogy ott dermedsz meg a számon, mozdulatlanul, mint a vadászkutya, ami talált valamit, vagy mint a gyerek, aki retteg a sötétben a takaró alatt. Tudom, hogy végeztél, és ezt vártam, millimiéteres mozdulatokra voltam attól, hogy elélvezzek, és most végre hagyhatom végigfolyni a kezemen. Hátranézhetsz, hogy ellenőrizd. Arra akartam elmenni, ahogy élvezni látlak. Mindig erre akarok, ez a mocskos feled legszebb oldala. Az pedig a szebbik feled tündérien romlott kis szándéka, hogy nekem adtad, és nézhettem.
